Babits Mihály, a „vidéki” költő lakása
„Pest utcái között rohanó nép, puskalövések, rendőr, tört üvegek, népszava, forradalom. Én egyedül tehetetlenül itt számlálom a percet nincs hír, nincs újság, villanyosom megakadt. Néma falun lakom én, hol még az ebek sem ugatnak, nem bőgnek tehenek, még a a malac se visít. Nádas eresznek alatta topázszemü tengericső csügg. Hószinü fal, kék árny. Csend, csak […]