Kucsora Márta: Liminal Spaces
kiállítás megynyitó és
Kahan Art Space Buda
Grand Opening
Ritka alkalom, ha egy új galéria megnyitóján vehet részt az ember. Főleg, mikor az új kiállító tér, már önmagában is komoly építészeti és történeti értéket hordoz magában.
Szeptember 19-én új művészeti térrel bővült a budapesti kínálat azok számára, akik nyitottak a kortárs alkotások felé. A Kahan Art Space Buda a Dr. Kahán Éva Alapítvány második budapesti kiállítóhelye. Az első, a Kahan Art Space Pest a Nagydiófa utcában barátságos tereivel és szinte családias hangulatával az évek során számos alkotó számára kínált bemutatkozási lehetőséget. A Gyapot utca 4-ben átadott új csarnok, viszont egészen más léptéket képvisel.
A régi gyáraknak sajátos hangulata van. Mind hordoznak magukban valamit abból az időből, amikor még termelés folyt bennük. Többségében mára különféle vállalkozások veszik igénybe az iroda helységeiket, raktáraikat, szerelőcsarnokaikat. Igaz ez az Albertfalván egykor működött Magyar Léghajó és Repülőgépgyárra, valamint a közvetlen szomszédságába települt, vele lényegében egybeolvadt Első Magyar Légcsavargyárra is. Itt vásárolt meg egy elhanyagolt, de műemléki védelem alatt álló csarnok épületet a BELFRY cégcsoport azzal a szándékkal, hogy új budapesti székhelyét itt alakítsa ki.
A felújítás során a karakteres betonépület fehér színt kapott. A magas, osztott ablakok és rézsűs támasztó oszlopok miatt a kora esti órában a megnyitóra érkező számára olyan látványt nyújtott, mintha egy hatalmas pók várakozna arra, hogy az előtte jövő-menő apró lények valamelyike a hálójába akadjon. Oldalról nézve a hangárra, már nem is a fehér vasbeton póklábak, hanem a vasbetonból készült tető ragadja meg a tekintetet, ami mintha tarajos hullámokat vetne.
Meglepő módon a kezdés előtt nem sokkal az érdeklődők még inkább a csarnok előtti területen beszélgettek, ami ezért lehetőséget adott arra, hogy rövid ideig szinte teljesen egyedül lehessen lenni a hatalmas kiállítótérben, a nem kevésbé óriási műalkotások társaságában. A tulajdonos ugyanis csak az épület felét hasznosítja irodaházként, a csarnok elülső, bejárathoz közelebbi felét szabadon hagyta, ez a szabad tér pedig maga a Kahan Art Space Buda. Az ílyen módon létrehozott kiállítótér a méreteit tekintve ritkaság az országban; 300 négyzetméter alapterület és 15 méter belmagasság áll az alkotók rendelkezésére.
Mi sem volt kézenfekvőbb, minthogy első kiállítónak Kucsora Mártát kérték fel.
Ezt már Feldmájer Sándor, a Dr Kahán Éva Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta megnyitó beszédében. Lukács Viola kurátorral beszélgetve jutottak igen hamar arra, hogy a művésznő gigantikus méretű diptichonjainak keresve sem lehetne méltóbb helyet találni. Kucsora Márta neve itthon és külföldön is jól cseng. New Yorkban, Sanhaiban és a svájci Gsaatdtban, Patricia Low Contemporary-ban is kiállított már. Idehaza nyílt már kiállítása a Műcsarnokban és a Kepes Intézetben, Egerben is. Lukács Viola, a kiállítás kurátora így jellemezte a festőnőt: „Márta a kortárs absztrakt képalkotás nemzetközileg is elismert alakja. Munkái finoman lépnek át a festészet hagyományos határain. A médiumot kísérletező módon tágítja térben és időben: monumentális vásznai szinte szerves részei lesznek az egykori ipari térnek, ahol a struktúrák és textúrák érzéki játékot űznek a néző figyelmével. A digitális videó pedig ugyanezt a párbeszédet folytatja az idővel; teret és érzékelést elmosva, egyfajta meditatív áramlásba vonja be a látogatót. Egy sajátos, mégis mélyen intuitív világba.”
Valóban, a most megnyílt Liminal Spaces című kiállítás anyaga összhangban áll a címének jelentésével. A limnál, vagyis átmeneti terek olyan helyek, amik valahol az eredeti rendeltetésüknek megfelelő módon és valami más, valami bizonytalan, egyenesen a nemlét határán léteznek. Egy üres parkoló éjszaka, egy elveszített kulcscsomó, egy új funkciót kapott gyárépület. A kiállítás két a térben szabadon álló diptichonból, vagyis két, egymásnak háttal álló képpárból, egy 18 perc hosszúságú digitális installációból, és egy kisfilmből áll, amibe a művésznő mesél az alkotási folyamatról. Ezzel némileg pótolva azt a hiányt, hogy a megnyitó alkalmából ő nem szólalt meg. A két páros kép, bármennyire is nagyok egy emberhez mérten, a bennük lévő örvénylés a végtelen egy apró szeletének hat.
Technikájában, méreteiben és hangulatában Kucsora képei Jackson Pollock festményeinek világát idézik, azok 21. századi folytatásai. Közös mindkettőjük művészetébe a végletesség, a művészet, különösen a határainak keresése, és az új, érvényes művészeti nyelv keresése. Napjainkban, az egyre inkább digitalizálódó, és algoritmusok által generált alkotások korában a digitális művészet egyszerre jelent kihívást és új terepet az alkotók számára. Kucsora Mártánál hagyományos, anyagból formált alkotásai szimbiózisban léteznek a digitális médiával. Az örvénylés dinamikája, és a kétféle alkotási mód közötti nyugtalanító feszültség abból az átmenetiségből fakad ami korunkat, és korunk művészetét jellemzi.
A kiállítás megtekinthető:
2024. szeptember 20. – december 19. | előzetes
telefonos időpont-egyeztetés szerint hétfőtől
csütörtökig 10:00-től 16:00-ig
Fotók: Hegyháti Réka
Szász Péter