Tud-e csalni a Mesterséges Intelligencia?

Tud-e csalni, bűnt elkövetni a Mesterséges Intelligencia?
Egy fénykép hátoldala

Az íróasztalomon van dédanyám lánykori fényképe. Néha rápillantok. Főleg írás közben, Hozzájárul a meghitt hangulathoz, a könyvek és egy régi érme mellett. Egy fiatal lány a szokásos emlékfotózáson. Aki éppenséggel a dédanyám, mielőtt bárki édesanyja lett volna. De most jutott eszembe, hogy kivegyem a tokból, és megnézzem van-e rá írva hátul valami. Mintha már láttam […]
MUSHROOMS, TAPESTRIES, PLANT PARTS – AN AUTUMN EXHIBITION FROM TALLINN

We attended the opening of Laura Põld’s exhibition, stepping into a world shaped by plants, fungi and hidden organic networks.
A pók és a méh

Részlet az Istenek nem térnek vissza c. regényből A regény e részletében Váradi Judit volt rendőrnyomozó alkalmi munkatársainak Kékedi Bálint írónak és Radusán Farkasnak meséli el egy nyomozás sötét történetét. Ebben a részletben ízelítőt kapunk Judit karakteréből — abból a hidegvérű logikából és néha kényelmetlenül éles emberismeretből, amivel egykori rendőrnyomozóként dolgozott. A történetéből pontosan érteni […]
Gombák, szőnyegek, növényi részek – Őszi tárlat Tallinból

Kiállítás megnyitón jártunk és Laura Põld észt művész növények és gombák uralta világába kaphattunk betekintést a Kahan Art Space Pestben.
Bíborfehér – az év tortája

Minden év augusztus 20-án közzé teszik az év tortája verseny győztesét. Az idei győztest idén sem hagytuk kóstolatlanul.
Sziklába zárt háború – Küzdelem a Falzarego-hágó felett

Bemutatjuk az első világháborús küzdelemet a Falzarego-hágó felett.
István a király, és István az ember

Augusztus 20-a ugyan elmúlt már, de Szent Istvánról olvasni az többi napján is érdemes. Megkésett ünnepi cikkünket olvashatják.
Köztársaságról és elnökről

Nagyon valószínű, hogy a következő években a köztársasági elnöki intézmény tartalmilag átalakul. Még nem tudjuk, hogy hogyan. Két előzetes javaslattal, ötlettel mi is élnénk.
A Mesterséges Intelligencia hasznáról és káráról

Manapság a mesterséges intelligencia korszakát éljük. Eláraszt mindent az AI. (Igy angol formában nekem ismerősebb, és így fogom használni.) Macskás videók készülnek vele. Szép nőkről generál képet, videót. Szép nőknek is generál képet és videót. Feljavíthatjuk vele a fotóinkat. Megírathatjuk vele a dolgozatainkat. Tanácsot ad sütéshez, kádmosáshoz, sőt lelki tanácsot is. A legtöbbször figyelmeztet is: […]
A San Pellegrino-hágó és a Col Margherita az első világháborúban

Cikkünk bemutatja a San Pellegrinónál és Col Margheritnál vívott heves csatákat az első világháborúban.
Miről beszélek, amikor edzésről beszélek?

Időnként feletnni magunknak a kérdést, hogy miről beszélünk, amikor a hobbinkról, vagy az általunk űzött szabadidős sportunkról beszélünk?
A strandok sztárja – a lángos

Egy jó lángost bárki szívesen megeszik nyaralás közben. Ez a sült tészta szinte elszakíthatatlan része a nyaralós élményeinknek.
Miért megyünk nyaralni?

Nyáron mindegy milyen meleg van, eljön a nyaralás ideje. Mióta járunk nyaralni, és hogyan alakult ki ez a szokás? Erről szól ez az írásunk.
A hatalom sötét oldala: John Ehrlichman A Cég című regénye

John Ehrlichman Watergate-botrányban elítélt egykori Nixon-tanácsadó regényében ábrázolja a washingtoni hatalom önző mechanizmusait és kegyetlen portrét fest Nixonról.
Mr. Smith Washingtonba megy

A naív és idealista közember Washingtonba megy politikát csinálni. Vajon sikerül?
A Budapesti Wagner-napokon jártunk – Parsifal

Wagner Parsifal című operája egy olyan zenemű, amely színpadi darabként is megállja a helyét. A Budapesti Wagner-napok keretében láttuk.
Az ókori sztoikusoktól a szómaesztétikáig -Interjú Krémer Sándor filozófussal.

Interjúnk Krémer Sándor filozófussal.
Nürnberg: egy párharc története

James Vanderbilt 2025-ös filmje nem tökéletes de elsősorban Russel Crowe játéka miatt, nagyon érdekes.
A 48-as Országos Honvédegylet 1923-as honvédnévsora és az utolsó 48-as honvédek kérdése

Nem régen került elő az 1848-as Országos Honvédegylet utolsó saját dokumentuma, egy névsor. Erről, valamint az utolsó honvédekről olvashatnak a korszak ismert kutatójának, Ress-Wimmer Zoltánnak az írásában.