1939 forró augusztusa volt, Oregon államban, West Staytonban, ami (egy forradalmi generálisról elnevezett) Marion megyében található.
Az újabb világháború még nem tört ki Európában, hiszen az szeptemberben fog bekövetkezni. Amerika pedig csak 1941-ben lép be a Pearl Harbor-elleni támadás után.
Az embereket a Nagy Gazdasági Válság foglalkoztatja Oregon megyében is. Bár a válság 1929-ben kezdődött, és ekkora már a végére jár, a New Deal, és a lassan kezdődő háborús konjunktúra miatt is, az Oregonban vándorló munkanélküli favágó Thomas Ursel Cave nem lehet nyugodt. Feleségével keményen dolgoznak, babot szednek. Más munkalehetőség nincs.
A nagy válság tönkretette a bankok jelentős részét, tömegek vándoroltak munkát keresve, a farmerek elvesztették farmjaikat. Voltak, akik vonatokra szálltak jegy nélkül és csak fel és alá utaztak céltalanul. A jegyet biztos nem is merték kérni tőlük. Mások utcai zavargásokat kezdeményeztek, vagy a bűn útjára léptek. (De 1933 óta már nincs szesztilalom, így lezárult a maffiózok aranykora is.) Chicagóban pedig Al Capone ingyenkonyhája előtt állt a hosszú sor. 1939-re a világ változóban van, de nem Thomas Ursel Cave számára, neki még nem lett jelentősen jobb a helyzete.
Amikor a Farm Security Administration-nek dolgozó Dorothea Lange fényképezőgépe elé kerül, Thomas megfeszíti a bicepszeit, és látszik a tetoválása: a Social Security Number, azaz a társadalombiztosítási száma van a kezére tetoválva. Ez alapján tudja az állam azonosítani, (az USA-ban nem terjedt el a személyi igazolvány még) és ez alapján igényelhet közmunkát vagy segélyt. A szám a férfin: 535-07-5248. (Washington államban regisztrálhatták: az első három számjegy mindig a regisztrálás helyét jelzi.)
Dorothea híres fotós, ekkor már bejárta Amerikát Florence Owens Thompsonról 1936-ban készült Migráns anya c. képe, ami a nagy válság egyik ikonikus fotója. Második generációs német bevándorlók lánya, New Jersey-ből. Mások szenvedésére talán a polio (járványos gyermekbénulás) tette érzékennyé, mint az ország elnökét, Franklin D. Rooseveltet, aki már lebénulva egyszer átkúszott a házon, hogy önmaga számára is demonstrálja legyőzhetetlen akaraterejét. Így lett úrrá a depresszióján. Van, aki szerint ez a playboy úrifiú, holland és angolszász nagypolgárok leszármazottja így lett azzá, akinek ismerjük: a New Deal politikusává, aki legyőzte a félelemtől való félelmet. Dorothea pedig a szegény emberek együttérző fotográfusa, aki láttatja azokat, akik láthatatlanná váltak.
Közgazdász férjével, Paul Schuster Taylorral a szövetségi állam megbízásából járják az országot, egész Amerikát, és mindenütt a szegénységet, az egyszerű amerikaiak világát mutatják be. Kantáros, szakadt nadrágok, fásult tekintetek, szekerek és vándortáborok, néhány „shanty town” azaz deszkaházakból épült gettó mellett. Csak néha tűnik fel egy-egy vidámabb jelenet a képeiken, tánc, kocsma, egy szép automobil. Amíg Dorothea fotózik, hogy bemutassa Amerikának Amerikát, addig férje feljegyzéseket készít, anyagot gyűjt.
Ezt a világot írta le John Steinbeck híres regénye az Érik a gyümölcs, (Grapes of Wrath) amely vándorló mezőgazdasági munkásokról szól. (Pont 1939-ben jelent meg.)
A kort meghatóan idézi fel Woody Guthrie dala a I Ain’t Got No Home In This World Anymore:
Rich man took my home and drove me from my door
And I ain’t got no home in this world anymore.Now as I look around, it’s mighty plain to see
This world is such a great and a funny place to be;
Oh, the gamblin’ man is rich an’ the workin’ man is poor,
And I ain’t got no home in this world anymore.
(Gazdag ember elvitte az otthonomat, és elhajtott az ajtómtól/ És már nincs otthonom ezen a világon. Most, ahogy körülnézek, nagyon jól látszik./Ez a világ olyan nagyszerű és vicces hely; /Ó, a szerencsejátékos gazdag és a dolgozó ember szegény/És már nincs otthonom ezen a világon.)
A dal 1940-ben jelent meg.
Thomas 1942-ben felcsapott katonának az Egyesült Államok Hadseregében, ahol őrmester lett. (1942 novembere és 1946 februárja között szolgált.) Láthatóan kiváló fizikuma volt, ami jól jöhetett a hadseregben, és vándorló munkásként a nehézségekhez is volt lehetősége hozzászokni. Ki tudja, talán azok között volt, akik Európát felszabadították a náci uralom alól. De éppúgy szolgálhatott a Csendes-Óceánnál is.(Sajnos katonai szolgálatáról nem találtam információt.) De akárhol is szolgált egy más világot épített, mint amiben ő felnőtt.
1952-ben Thomas egy tragikus hírben szerepelt: éppen teherautót vezetett, (a Consolidated Freightways cég alkalmazásában) amikor belé csapódott egy sportoló kocsija. (Richard „Rip” Raapanna elhunyt a balesetben, a mellette ülő Louise N. Robinson súlyosan megsérült.) A Lange-fotó háttérben, a modellként helyezkedő csinos nő alakjában, Thomas feleségét, Vivian Couture-t láthatjuk, (kanadai származású) akitől később elvált. Gyermeket, egy érdekes módon Juanitának elnevezett kislányt a második felesége szült neki 1949-ben.
1980 június 4-én halt meg, szintén Portland államban. Úgy tűnik élete Portlandhez kötötte miután visszatért a háborúból. Thomas tekintete a híres fényképen egyfajta magabiztos férfiasságot mutat, a kiállt nehézségek között is szívós kitartást. Felesége pedig feltűnően csinos, olyan emberek ők akiket nem tört meg a szegénység. Talán ebben már benne van a jobb idők reménye.
Dorothea Lange képe küszködő, de erős embereket örökített meg, és egy válságban lévő világot, ami sajnos nem tűnik olyan távolinak, mint kellene…
Források:
–Privacy Settings – Dissent Magazine
–Mr. Cave Gets a Tattoo | The Significant Word
-Peter Walther: New Deal Photography, USA 1935-1943, Taschen, 2016.
-C. N. Degler: Az élő múlt, Európa, Bp. 1993.
-World War II Army Enlistment Records, http://aad.archives.gov/aad/record-detail.jsp
Bártfai Imre