Szeptember 11-én új kiállítás nyílt a Kahán Art Space Pest Nagy Diófa utca 34. alatti galériájában. Ez a tárlat egyben Tadeáš Kotrba cseh festőművész magyarországi bemutatkozása is. Kotrba Prágában, és Londonban a Central Saint Martins College of Art and Designban tanult. Hazájában már keresett művésznek számít, ahol 2010 óta rendszeresen kiállít.
Alkotásaiban ötvözi a figurális ábrázolást, amely hétköznapi, olykor profánul intim jelenetekben ölt testet, az elvontabb tájképfestészettel. Alakjaiban van valami törékeny és kiszolgáltatott; amíg a háttér, még ha nyugodt és önmagában nem is fenyegető, mégis a végtelenség érzését sugallja. A tájkép Kotrba festészetének központi eleme, mégsem tájképfestő. Képeit – főleg a korábbi alkotásait – az itáliai trecento és quattrocento művészeinek alkotásai, valamint saját utazásai során szerzett élményei, benyomásai inspirálták. Tájábrázolásai ezért inkább impressziók, mint konkrét helyek. Hangulatokat fest nem fákat, füvet, vizet.
A Budapestre hozott képei nagyrészt új alkotások, amelyek a saját, egyedi stílusán túl egy újabb réteget is hordoznak. Ezekben az alkotásokban a művész mintegy párbeszédet folytat édesapjával, a 2011-ben elhunyt szobrászművésszel, Marius Kotrbával. Ehhez a párbeszédhez pedig az apa hagyatékban maradt rajzait, vázlatait használta fel; azokat, amelyeket a szobrász élete utolsó éveiben készített. Ezek a vázlatok ijesztő démoni figurákat, vagy nem evilági angyali lényeket jelenítenek meg félkész formában. Ezek a kontúrok, szellemalakok, befejezetlen formák, ijesztő, baljós hangulatot árasztanak.
Apja vázlatai Tadeáš képeiben érik el a kiteljesedét. Nem olyan módon, hogy a festő befejezi őket, hanem úgy, hogy ráfesti őket a saját képeire. Ez a fajta egyedi kollázs sajátos dinamikát ad az alkotásoknak. Apa és fia közös alkotásává teszi a művet úgy, hogy a kettejük eltérő stílusa, képi világa és mondanivalója közötti különbséget megtartja, de átjárhatóvá teszi. A feszültség nem feloldódik, hanem a két világ kapcsolatba lép egymással. Generációs különbségeket, szülő-gyermek viszonyt, alkotók közötti viszonyt tudott megjeleníteni. Ezek az alkotások szélesebb társadalmi problémák felé is nyitnak, mint az egyszülős családproblematikája, vagy éppen a felnőttkori magány. Az egyik képen egy emberalakkal mintha óriások torzója labdázna, egy másikon egy nő térdig gázol a vízbe egy 10 éves forma fiúval, miközben egy kendőben egy csecsemőt visz magával. Ezen utóbbi képen egyfajta Angyali üdvözlet-szerűség is megjelenik, amikor angyalszárnyú kerubok vagy rájuk emlékeztető lények veszik körül a vízben álló alakokat.
Habár Tadeáš Kotrba most először állít ki Magyarországon, kapcsolata a Kahán Art Space fenntartójával, a Dr. Kahán Éva Alapítvánnyal régebbre nyúlik vissza. 2022-ben lehetőséget kapott, hogy az Alapítvány alkotóházában, a Toszkánában található San Sano faluban inspirálódjon és alkosson. A most nyílt budapesti tárlata előtt pedig a bécsi kiállítóhelyen a Kahán Art Space Vienna termeiben mutatta be az újonnan elkészült képeit. Mindezt Feldmájer Sándor, a Dr. Kahán Éva Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta el a művészről megnyitó beszédében.
A kiállításmegnyitó alkalmából megtelt látogatókkal a galéria, még Dr. Aczél Zoltán alapító is megjelent az eseményen. Mint megtudtam, az egyik nagyobb méretű kép, pont amelyiken vízben gázolnak, már vevőre is talált.
A képek még úgy másfél hónapig megtekinthetőek.
A fotókat készítette: Hegyháti Réka
Szöveg: Szász Péter