-Mi indította a történészi pályára: Volt valami speciális élmény, tapasztalat?
Tíz éves koromig a képzőművészet érdekelt, szerettem rajzolni. De művész ismerőseink azt javasolták; válasszak valamilyen „komoly” szakmát. Akkor kezdtünk el történelmet tanulni, és a könyvünk elején a képek régészeket ábrázoltak ásatás és rajzolás közben, akkoriban találtam a könyvszekrényünkben egy latin-magyar dióhéj szótárt, ami néhai latin tanár nagyapámtól maradt ránk. Ez a két élmény döntött a jövőmről. Elhatároztam, hogy régész leszek, „komoly szakmának tűnik, és rajztudásra is szükség van”. Mégpedig annak a népnek az emlékeit fogom kutatni, akinek olyan szép hangzású szavaik voltak, mint aquilla, aurea, provincia…
-Az Ön szűkebb szakterülete a népvándorlás kor. Írt például könyvet gót vezérekről. Mit kell erről a területről a laikusoknak tudnia? Vannak-e új kutatási irányok?
Népvándorláskori kutatásaim és az említett könyvem középpontjába három, gót vezetőt: a keleti gót Alatheust a társvezérével, az alán Safrac-al együtt, a nyugati gót Alarich-ot, végül a keleti gót Nagy Theoderich királyt állítottam.
Miért esett a választásom éppen erre a három személyre?
Mert rajtuk keresztül jól tanulmányozható egy összetett és hosszú folyamat. Nevezetesen: A hunok elől menekülő gótok betelepednek – részben engedéllyel, részben anélkül – a Római Birodalom tartományaiba. Majd különböző katonai és diplomáciai eszközök, zseniális vezetőik révén, akik egymás politikáját csaknem folytatják, rokoni kapcsolatba kerülnek a római uralkodókkal, magas pozíciókat szereznek meg, végül átveszik a Nyugat római Birodalom feletti uralmat.
A könyvem szűkebb helyszíne Pannonia, mivel a Birodalom egészére kiható jelentős események, népmozgások kiindulópontja ez időben a Dunai tartományok, főleg Pannonia területe, amely egyúttal hazája, sőt szülőföldje volt a korszak egyes kiemelkedő egyéniségeinek.
Mivel gót vezetőkkel foglalkozó disszertációm a vizsgált korszaknak csak egy kis szeletére terjedt ki, új irányvonalak is megjelentek azóta a kutatásban, melyek a korszakot más aspektusból vizsgálják, és egyúttal kiegészítik, folytatják az eddigi kutatást. Mint például Hudák Krisztina disszertációja a pannoniai kereszténység 374-456 közötti történetéről.[1]
Ugyancsak új irányvonal a Magyarországra visszakerült, és a 4. századra keltezhető Seuso-kincs kutatása. Egy, erről szóló tanulmánykötet megjelentetésénél a GeniaNet Kiadó társkiadó volt.[2]
-Ismerik az emberek eléggé a kései antikvitás, a népvándorlás korát?
Az a gyanúm, hogy nem. A Római Birodalom történetének a 3-4. századtól az 5. századig terjedő időszaka a középiskolai oktatásban nem kap hangsúlyt, csak 1 leckét jelent, ennek megfelelően 1 érettségi tétel (A népvándorlás). Nem tudom, mi a helyzet manapság az egyetemen, az én egyetemista koromban Szegeden egyáltalán nem volt oktatója ennek az időszaknak, így csak tankönyvből készültünk föl úgy-ahogy a vizsgára.
E korszak jobb megismeréséhez egyébként latintudásra, a latin irodalom és kultúra minimális ismeretére is szükség van, és ebben elég nagy visszaesés mutatkozik – az 1980-as évek fellendülése után – a magyar oktatásban.
Például a bölcsészettudományi karokon két szemeszteres latin-kurzusokat tartanak, de – eltérően a kétezres évek elejétől – nincs záróvizsga. Magyarországon egyetlen MA-program sem követel meg latin nyelvtudást, kivéve, értelem szerűen a klasszika-filológiát. De a bolognai rendszernek megfelelő képzés 2005-ben történt bevezetése óta az előbb említett szakot is el lehet kezdeni latin nyelv ismerete nélkül. Egészen elképesztő! (Mi csak latin érettségivel jelentkezhettünk annak idején a Szegedi egyetem klasszika-filológia képzésére.) Ez a visszaesés számszerűen is kimutatható: 2010-ben 611 érettségi vizsgát tettek latin nyelvből, ami az összes vizsga 0,13%-t jelentette. 2022-re ez a szám a harmadára esett vissza, azaz 222 vizsgát jegyeztek fel, vagyis az összes vizsgának a 0,06%-át.[3]
-Lehetne- e tenni azért hogy a történelmet népszerűsítsük olyan csatornákon is amelyeken mintha háttérbe szorult volna? Például én szívesen néznék beszélgetéseket történészekkel a tévében, ha visszagondolok arra mekkora élmény volt egy-egy szeminárium például a principátus koráról.
Bizonyára jó lenne a tévében is beszélgetéseket szervezni, hasonlót, mint a politikai szakértőkkel folytatott műsorok. Személy szerint én és a GeniaNet Kiadónk ingyenesen is elérhető virtuális „Olvasóteremmel”[4], részben szabadon letölthető képes falinaptárokkal (pl. a Seuso-kincsről), facebook-csoporttal (Seuso-kincs)[5], bloggal[6] igyekszünk a korszakot népszerűsíteni.
-Lehet-e a történészi, jelesül az ókor történészi tudást, a népvándorláskori kutatásokat használni a mai mindennapok gyakorlatában? Gondolok a világban történő tájékozódásra, akár a politikára.
Igen, megfelelő kritikával és fenntartásokkal lehet. Bár a mondás szerint a „történelem nem ismétli meg mindig önmagát. Néha csak kiabál: ‘Miért nem figyelsz rám’?” (John W. Campbell Jr)
Természetesen minden hasonlat sántít, és ha a késő Római Birodalmat nézzük, akkor egészen más gazdasági-technikai, politikai alapokon állt, mint a mai „nagybirodalmak”, vagy az Európai Unió. Bizonyos hasonlóságot azonban felfedezhetünk saját korunkkal: a kereszténység vallási és kulturális szerepe, az erősödő népmozgások, a „népvándorlás”, a centralizáció vagy decentralizáció kérdése.
Mai vonatkozások közül most csak a népmozgásokat emelem ki.
„Az egyiket ez, a másikat amaz ok csalta máshová otthonából:
de az az egy minden bizonnyal nyilvánvaló,
hogy semmi sem marad veszteg ott, ahol született.
Az emberiség szakadatlanul szerterajzik;
ezen a roppant világon minden nap hoz valami változást” (Seneca: Helvia vigasztalása)
Seneca megállapítása örökérvényűnek tekinthető. Így korunk aktuális problémája is az Európai Unió minden országára – különböző mértékben – nehezedő új kihívás: a modern népvándorlásnak nevezett népmozgás. Ez a közel-keleti háborús övezetekből és az afrikai országokból kiinduló népáradat, melynek legnagyobb hulláma még ezután várható, hasonló kérdések elé állítja az ugyancsak válságot megélő Európát, mint annak idején a hanyatló Római Birodalmat.
A Római Birodalom amúgy sem egységes etnikai képe ugyanis a 4. század folyamán vált különösen sokszínűvé. Ennek a változásnak az egyik oka az volt, hogy már a 3. század végétől egyre több idegen népcsoport költözhetett a római kormányzat engedélyével a Birodalom területére, illetve nem egy, a barbárok ellen fellépő katonai akciót központilag irányított betelepítéssel zártak le. Az idegenek befogadása sajátos vonását alkotta a római külpolitikának.
A Gót vezéregyéniségek a késő Római Birodalomban c. könyvemben ezeknek a telepítéseknek a jellegzetességeit vizsgálva történészi és régészeti módszerekkel, azt is kutattam, vajon hogyan sikerült az ókor egyik nagy civilizációjának, a mai Európa nagy részét, köztük a Kárpát-medencét, továbbá Afrika északi szeletét is magába foglaló „világbirodalomnak” a népvándorlás hullámaival megküzdenie, milyen jogi-politikai eszközökkel tudta az idegeneket betagozni a római tartományokba, és ezáltal még mintegy 200 évvel meghosszabbítani a Római Birodalom élettartamát.
-Ki volt az Ön által legérdekesebbnek vagy legkiválóbban tartott történelmi figura a szakterületén?
Egy kevésbé ismert, a forrásokban és az eddigi kutatásban jelentéktelen személy, akit a gót Alarich, majd a gót Athaulf által trónra ültetett bábcsászárnak tartottak. Priscus Attalusról van szó, aki 350 körül született Kis-Ázsiában. 409-ben az állami pénzügyek irányítója (comes sacrarum largitionum), majd Róma városának feje (praefectus Urbis Romae). 409-410, illetve 414-415 folyamán ellencsászár.
Politikai munkásságát két, egyidejű törekvés jellemezte:
- Egyik: az elkötelezettség a pogány rómaiság mellett,
- a másik: a gótokat-rómaiakat kibékítő magatartása.
Az első visszamutat a régi dicső múltba, célja a római hagyomány (mos maiorum)[7] átmentése, a másik viszont időben kissé előreszalad. Hogyan egyeztethető össze e két ellentétes beállítottság? Egyáltalán összeegyeztethető-e? És ez az a pont, ahol Attalus személye kezdett érdekessé válni. Ezért Horváth Szilviával egy közös tanulmányban próbáltunk válasz találni a feltett kérdésekre. Kutatásunk során egyre élesebben rajzolódott ki Attalus karaktere is. Végletekig elvhű, a mos maiorum alapján álló, tapasztalt politikus, ugyanakkor tragikus hős.[8]
-Milyen ma Magyarországon egy kisebb tudományos könyvkiadót menedzselni? Megéri anyagilag?
2006 óta működtetjük a GeniaNet Kiadót. Ez a tevékenység az utóbbi pár évben inkább egyfajta önkéntes szolgálat, amit szabadon végezhetünk, mivel fő jövedelmünk már nem ebből származik.
Anyagilag egyébként mindig problémás volt a menedzselése, ezért igyekeztünk nagy intézményekkel együttműködni. A Pécsi Tudományegyetemmel. Az említett tanulmánykötet a Seuso-kincsről a PTE Régészet Tanszékével közös kiadásban.[9] A Kaposvári múzeummal van egy határozatlan idejű szerződésünk tudományos művek közös kiadására.
Tíz évvel ezelőttig még szép reményekkel indítottuk az éveket. Volt több pályázati lehetőségünk, (MTA sorozatkiadási támogatása, Magyar Könyv Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap), ahol rendszeresen pályáztunk és szépen nyertünk is. Ezek a lehetőségek fokozatosan csökkentek. 2010-ben a Magyar Könyv Alapítvány, majd 2024-ben az NKA átszervezésekor a Könyvkiadás Kollégiuma szűnt meg. Így az állami támogatásokat gyakorlatilag megvonták a kis kiadóktól. Ezzel egyidőben a korábbi könyvterjesztőink fejezték be működésüket, leginkább gazdasági okokból. A 2000-es években néhány nagy könyvkereskedő, és könyvkiadó cég kezdte uralni a piacot (Alexandra, Libri, Líra). Az ezredfordulón nagyobb volt a vásárlói kedv és a kapacitás a hagyományos kiadványok iránt. Az internet, az okostelefonok térnyerésével az elektronikus kiadványainknak lenne nagyobb esélyük, ha azokat megfelelően le lehetne védeni. Már 2008-ban ráálltunk az online kiadásokra, Magyarországon az elsők között, de mára a kis kiadók erről a térről is kiszorulnak. A kegyelemdöfést az új kötelespéldány rendelet adta ehhez, amit tiltakozásunk ellenére tartalmilag változatlan formában fogadtak el[10]
Számunkra Különösen kedvezőtlen a törvénynek ez a része:
„15. § (5) * Az elektronikus kiadványok kötelespéldányait az MNM KK (Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ) a szerzői jogról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével teszi hozzáférhetővé a könyvtárhasználók számára a kötelespéldány-szolgáltatás kedvezményezett könyvtáraiban kialakított zárt hálózaton, másolási lehetőséget kizáró terminálon keresztül. Az online elektronikus kiadványt az MNM KK egyidejűleg legfeljebb hat példányban teheti hozzáférhetővé.”
Ez olyan kiadványok esetében, amit csak a szűk szakma keres, olyan ritkaságok, mint pl. ismeretlen ókori szerző latin-magyar elektronikus szövegkiadása azért gond mert…
- a) Ha a kiadó print-on-demand formában árulná az internetes kiadványt, akkor azt már nem veszik meg, hiszen egy-egy szemeszterben naponta hatnál több hallgató biztos nem keresi az ilyen könyvritkaságot. Másrészt kizárt, hogy a másolást meg tudja akadályozni a kutatóhely, könyvtár. A mi szakkönyveinkből a hallgató sokszor 1-2 oldallal is megelégszik, amit akár egy jó fényképezőgéppel, okostelefonnal is lefotózhat a könyvtári képernyőről.
- b) Ha szabad felhasználású tartalomközlésként jeleníti meg a könyvet a kiadó a saját weboldalán (némi forgalmat remélve oldalának), és vele egyidőben az MNM KK, vagy könyvtára az OSZK is, akkor azt a könyvet biztos nem a kiadó oldalán, amit kevésbé ismernek, hanem az OSZK könyvtárban tekintik majd meg, amit minden hallgató ismer.
- c) Szerzői jogokkal való ütközés! Minden digitalizált mű képernyőn való megjelenítése többszörözés. Nem kell letölthető formátumban lennie a műnek, és az is teljesen közömbös, hogy az a könyvtárban álló gépen, vagy külsőn történik. A többszörözésre pedig azzal nem kapta meg a könyvtár automatikusan a jogot, hogy nála van az elektronikusan beszolgáltatott kötelespéldány.
A GeniaNet Kiadó megoldási javaslatai:
- Nagy-Britanniában a print-on-demand internetes kiadványok kötelespéldányai kizárólag megőrzési céllal (egyébként 2010-ig még nálunk is ez volt a gyakorlat) kerülnek a könyvtárba, illetve a kötelespéldány-jogosult könyvtárak elveszett vagy megrongálódott példányainak pótlása érdekében másolhatók, vagy konvertálhatók. (Ez a többszörözés problémát is kezeli).
- Ugyanezt javasoljuk a kiadónál megjelentett szabad hozzáférésű online tartalom esetén is. Az elektronikus kiadványokat az MNM KK archiválja, és nem teszi hozzáférhetővé semmilyen zárt részlegében, csupán a könyv impresszumát, és a kiadó oldalára mutató linket.
-Mostanában környezetvédő aktivistaként is tevékenykedik. Ezzel kapcsolatban tudna nekünk beszélni? Mi motiválja? Ugye ez a Pécs környéki természet védelméről szól?
A végéről indítva a választ. A ma már Pécshez tartozó szűkebb környezetem, Magyarürög városrész egyik patakjának, az Éger-pataknak a megóvásáról van szó. A pécsi önkormányzat egy 2016-ban elnyert EU-s támogatás révén betonelemekkel kívánta kedvelt patakunkat leburkolni, és ezáltal környezetét, még meglévő állat és növényvilágát kipusztítani. Többféle tervezetet találtak ki, közülük a legdurvábbat akarták végül a lakosságra erőltetni 2021-ben. Tiltakoztunk ellene minden formában és minden fórumon (sajtóközlemény, rádiónyilatkozat, internet). Aláírásokat gyűjtöttünk a nyomtatott petíciónkra, melyet a polgármesternek címeztünk. Részt vettünk többen tiltakozó molinókkal a városi közgyűlésen, ahol az Éger-patak burkolásáról is szó volt. Az online petíciónkat félezernél több tiltakozó írta alá.[11] A facebook-on kerültünk kapcsolatba zöld aktivistákkal, pártokkal, további szakemberekkel, akik sok különféle segítséget nyújtottak nekünk. Új facebook-oldalt indítottunk: A pécsi Éger-patak és az Éger-völgy mindenkié.[12] Egy éven át naponta fotóztam patakunk növény és állatvilágát, melynek során sikerült 50-nél is több védett állatfajt megörökítenem, bizonyítani az Éger-patak jelentős szerepét a biológiai sokféleségnek megtartásában. A patak ügye – új tűnik – jó irányt vesz, az önkormányzat lakossági nyomásra átdolgoztatja a korábbi tervet, az ökológikus mederrendezésre helyezi a hangsúlyt. Majd meglátjuk…
Mi motivál? Hosszú folyamat. Életem legkorábbi emlékei nagyszüleim szőlőskertjébe visznek, ahol növények, állatok vettek körül, amikre naponta rácsodálkoztam. Amikor el akartam taposni valamilyen kis bogarat, anyám figyelmeztetett: „Ez is Isten teremtménye, hagyd élni!”. A természetvédelem családunk életformája volt mindig, ezért gyerek koromtól megszoktam, hogy úgy nézzek a világban mindenre, mint Isten teremtményére.
A döntő motiváció volt az említett durva mederrendezési tervezet az önkormányzat részéről. A kemény ellenálláshoz egyre nagyobb kitartásra és erkölcsi megerősítés is szükségessé vált. Ezért 2022-ben elvégeztem „A Laudato si’- animátorképző” tanfolyamot, melyet Magyarországon akkor indítottak elsőként. A program a Zöld Út Konzorcium KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 sz. “Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” elnevezésű projektje részeként, a Széchenyi 2020 program keretében az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága, a nemzetközi Laudato Si Movement és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület együttműködésében valósult meg, és folytatódik azóta is. Mert „tehetünk azért, hogy a környezetvédelem ne a vallásokkal szembeni alternatívaként, esetleg valamely politikai oldal által „kisajátítva”, hanem az egész társadalom közös ügyeként kerüljön be a köztudatba.”[13]
-Végezetül: készül új könyve vagy új tanulmánya?
Igen. Több félkész munkám van. Tanulmány is, könyv is társszerzőkkel. Eléggé vegyes témák. Epigráfia, régészet-helytörténet. Közeli tervem: az Éger-patakról és környezetéről szeretnék befejezni társszerzőként egy interdiszciplináris művet. A környék régészeti, településtörténeti, geográfiai, biológiai szempontból történő bemutatása a cél.
Az interjút készítette Bártfai Imre. A jegyzeteket Kiss Magdolna készítette.
[1] Nagyné Hudák Krisztina: A kereszténység története a Kárpát-medencében 374-456 között. https://doktori.btk.elte.hu/hist/nagynehudakkrisztina/diss.pdf
Letöltés ideje: 2026. január 20.
[2] Visy Zsolt, Mráv Zsolt (szerk.): A Seuso-kincs és Pannonia – The Sevso Treasure And Pannonia
Pécs 2013. https://genianet.com/content/Visy_Zsolt_%28szerk%29_A_Seuso_kincs_The_Sevso_Treasure.html Letöltés ideje: 2026. január 23.
[3] Lásd bővebben: Ferenczi Attila – Gloviczki Zoltán: A klasszikus nyelvek tanítása Magyarországon. https://okorportal.hu/wp-content/uploads/2024/03/Okor_2023_34_netre_102-105.pdf Letöltés ideje: 2026. január 20.
[4] https://got.genianet.com/
[5] Seuso-kincs privát fb-csoport. https://www.facebook.com/groups/318425768270370 Letöltés ideje: 2026. január 23.
[6] A Seuso-kincs | The Sevso Treasure blog és bejegyzései. https://seusokincs.wordpress.com/2019/08/29/pannonia-a-4-5-szazadban-a-romai-kulpolitika-sajatossagai-i-resz/ Letöltés ideje: 2026. január 23.
[7] Catonál a mos maiorum, az ősök erkölcsi hagyományának magyarázata: „labor“(munka a közösségért),„iustitia“ (igazságosság), „pietas“ (becsületesség, istenek, ősök, szülőföld, szülők iránti tisztelet), „res publica“ (a köz érdeke megelőzi a magánéletet), „fortitudo“ (bátorság).
[8] Horváth Szilvia, Kiss Magdolna ; „Invicta Roma aeterna”. Attalus tragikus császsársága. pp. 77-98. In: Európé égisze alatt: ünnepi tanulmányok Fekete Mária hatvanötödik születésnapjára barátaitól, kollégáitól és tanítványaitól / szerk. Csabai Zoltán [et al.](Ókor-történet-írás, 2062-0497 ; 4.) Pécs Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti Tanszék Budapest L’Harmattan, 2015
[9] Lásd a 2. sz. jegyzetet!
[10] 717/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000717.kor Letöltés ideje: 2026. január 23.
[11] https://www.peticiok.com/mentsuk_meg_az_eger-patakot Letöltés ideje: 2026. január 23.
[12] https://www.facebook.com/profile.php?id=100083444256031 Letöltés ideje: 2026. január 23.
[13] https://teremtesvedelem.hu/korlevel/korlevel3