Némi csalásért, hamisításért a kofáknak sem kellett szomszédba menniük, határozottságuk és közös fellépésük pedig komoly erőt adott a kezükbe akár hatóságokkal szemben is. Ha úgy ítélték meg, hogy aránytalanul sérti egy-egy rendelkezés az érdekeiket, akár sztrájkba is kezdtek az érdekeik érvényesítéséért. Ez lehetett a piaci díjszabás emelése, ahogy Pécsett történt 1899. júniusában, vagy az első világháború idején több helyen is a túl alacsonyan meghatározott hatósági ár miatt, mint 1915 nyarán az egri, 1917 júniusában a budapesti Központi vásárcsarnok kofái léptek sztrájkba az új hatósági árak ellen tiltakozva. De kofasztrájkok még a két világháború közötti időben is fel-felütötték a fejüket. 1931-ben például, mikor a Garay téren megépült a vásárcsarnok, ami felváltotta az addigi piacot, az árusoknak szembesülnie kellett azzal, hogy innentől rájuk is a csarnokok szabályai vonatkoznak és a jogtalannak gondolt büntetések miatt sztrájkba léptek. Egy korabeli piac szinte igazi csatatérré tudott változni, ha az érdekek összecsaptak. Mikor sztrájkba léptek az árusok, akkor tüzes beszédekkel szították a haragot magukban az urak és a hatóságok ellen, akár még a városházához is felvonultak tiltakozni.
Szász Péter