Ahogy a Camíno egyik nagyvároshoz, Burgoshoz közeledik, az út elhalad Európa egyik legfontosabb régészeti lelőhelye mellett. Nem messze ugyanis a várostól található Atapuelca, ahol 1994-ben

Vianát elhagyva kicsit eltévedtem. Ez volt az egyetlen eset, hogy véletlenül letértem a kijelölt útról. Egyszerűen nem vettem észre egy jelzést, és más irányba indultam.

Roncesvallest  elhagyva viszonylag hamar egy jóval lankásabb vidékre ér az ember. Mediterrán táj, a baszkok hazája. Navarra, a három baszkok lakta régió egyike. Habár Francia

Saint-Jean óvárosának terracotta színű házai között futó utcákon alig látni mást, mint hátizsákos, túranadrágos zarándokokat. Nehéz megmondani, hogy mikor lényegül át az ember zarándokká. Talán

Párizs, ó Párizs, kis híján ott lett vége a zarándoklatomnak, mielőtt elkezdődhetett volna. Úgy érzem így stílusos kezdeni ezt a fejezetet. Mert bár az El

Ezzel az írással indul útjára egy sorozat  itt Kultúrpoliszon, ami az El Camino zarándokútról fog szólni. Ebben a bevezető részben röviden a Camíno mimben létéről

Kosztümös, a középkorban játszódó filmekben gyakori jelenet, hogy katonák, egy súlyos, ácsolt szerkezeteket gurítanak az otromolni kívánt vár felé, majd néhány pillanattal később kőzápor hull

November 12-én a Budapest Music Centerben nem a zenéé volt a főszerep, hanem a művészi kerámiáké. Zsolnayval, főleg étkészlettel gyakran találkozni a magyar háztartásokban. A

Novemberben rövidek a nappalok, hosszúak az éjszakák. Mikor is lenne alkalmasabb időszak, hogy foglalkozzunk kicsit a boszorkányhittel, és a boszorkányperekkel, mint most. Sokan úgy gondolhatják,

A sorozatgyilkos cinkotai bádogosmester története sokak számára ismert lehet. A bűnügy, vagy inkább bűnügyek, amik a nevéhez kapcsolhatók, a maguk nyers valójában hátborzongatóak. Felfedezésük után