Mi itt a Kultúrpolisznál nem vagyunk érintetlenek a gyűjtőszenvedélytől. Különösen szeretjük az órákat, más tárgyak, régiségek mellett. Ezért arra gondoltunk, hogy összeütünk egy kisokost azoknak, aki most kezdenek óragyűjteményt létrehozni. Előfordul, hogy valaki úgy érzi, mindenképp be kell szereznie egy órát, amit látott valahol, (például az interneten) és ez könnyen elindíthat egy lavinát. Az én kezemen több mint száz karóra ment át, jelenleg is több mint harminc van a gyűjteményemben, így úgy gondoltam megosztok egypár tapasztalatot. (Amiket drágán gyűjtöttem össze…)

Először is: minek gyűjtünk/hordunk órát? Nem tudjuk megnézni a telefonon az időt? Könnyebb megnézni a csuklódon az időt, mint elővenni a telefonodat. Így az biztos nem esik le, egy meetingen nem olyan feltűnő, satöbbi. Másodszor is: az órával ki tudod fejezni a stílusodat, az óra egy kultúrát közvetít. Az óra öltöztet, lehet akár beszélgetés- elindító is. Természetesen mondhatod, hogy „miért kell óra?” de ez olyan mint azt kérdezni: miért számít egyáltalán mit hordasz, mikor bármit felvehetsz ami megvéd a hidegtől? Miért gyűjtjük? Mert sajnos nehéz egynél megállni, és a helyzetektől függően más-más órák a hasznosak.

 

1, Mindenki más céllal gyűjt

Nem vagyunk egyformák.  Megbánod, ha mások ítélete után mész, ha ezért veszel meg egy órát, mert mások szerint muszáj, vagy mert „felhájpolták.” Óragyűjtő csoportokban lehet néha látni, hogy szeretnek bele a legújabb darabokba az emberek, azért, hogy pár hónappal később piacra dobják őket. Aki maradandó órát akar venni annak a saját ízlését kell megtalálnia.

2, Nem az ár a lényeg, és nem a sznobizmus

Gyakran előfordul, hogy egy új gyűjtő egy létrán akar felmenni: a legolcsóbbal kezd és el akar jutni az igazi luxusig. Az „igazi luxus” pedig egyre messzebb kerül. Eljut az Omegához és a Rolexhez, és szembesül azzal, hogy van, akinek ezek is csak a luxus belépő szintjei. A valódi kincs az ezek felett és még magasabban van. Mintha egy délibábot űzne…Az ilyen erőfeszítés káros és értelmetlen.  Ne érdekeljen, ha az órádra megjegyzik, hogy „igásló szerkezete van” „olcsó”, „nem az igazi”, „vegyél inkább svájcit mert csak ők tudnak órát csinálni.”

A sznobok általában felületes tudással rendelkeznek. Ők azok, akik minden búvárórát Rolex Submariner klónnak neveznek, akik szerint csak bizonyos márkák órák, minden más „időmérő”, a kvarcórának „nincs lelke”, „a japán óra nem óra”, egyes óratípusok nevetségesek, mert nem vagy búvár, pilóta stb…Általában ők azok, akik szerint a búvárórán a lünetta hülyeség meg a kronó funkció felesleges ócskaság, de holdfázis-kijelzős és öröknaptáras órájuk van…Az ilyen baromságokat nyugodtan helyezd szellemi szemétkukádba és ürítsd a kukát.

„Viseld azt amit szeretsz, szeresd azt, ami viselsz.”- mondta egy órás youtuber, TGV, (Urban Gentry Channel)és nagyon igaza van.

3, Nem kéne mindent megvenni

Ebbe mindenki beleesik és lehet, hogy hiába írom le: nem kell mindent megvenni, amit megkívánsz. Akkor se, ha van rá. Ha nem hordod és csak a tartóban pihen akkor helyet foglal, majd szervizeltetni kell, ésatöbbi. De ki bír ellenállni egy kis „gyors fixnek”? Sajnos sok óragyűjtő nem bír.

4, Ár-érték arány

Ha már órát veszel, akkor érdemes elkerülni a csillogó gagyiságokat. Sajnos a divatórák általában ilyenek: igénytelen tok, ócska és megbízhatatlan szerkezettel, bazári stílus…A divatórát eladni is nehéz, ha meguntad. Márpedig az órák iránt érdeklődő gyorsan meg fogja unni őket. Órát olyan cégtől érdemes venni, aminek az óragyártás a fő profilja. Azt hiheted, hogy a Seiko kisebb márkanév mint a Hugo Boss vagy a Michael Kors de nincs órakedvelő, aki nem a Seikodat fogja megdicsérni, hanem a divatórádat. Vannak túlértékelt jónevű cégek által gyártott órák is persze.

5, A gyűjtésnek fenntartási költségei is vannak

Magyarországon az emberek inkább szerezni szeretnek, mint fenntartani. Ez azért lehet, mert nem vagyunk igazán jómódúak. A szegény ember esetleg megszerzi a márkás német kocsit, a svájci luxusórát, de költeni nem szeretne rá. Egy óraszervíz egy mechanikus kronográf esetében komoly költség, például egy belépő kategóriás Seiko ára lehet. Mintha a fogunkat húznák. Viszont a szerviz elmulasztásának egy idő után komoly következményei lesznek. Ezért érdemes végig gondolni, hogy hány órára van kapacitásod, érdemes-e húsz kvarc és tíz mechanikus órának ülnie a szekrényedben…Az elem is pénzbe kerül, és a napelemesnél előfordulhat a kapacitor csere is.

(Ne dőlj be annak, aki azzal kábít hogy a „fényevő” órád mindig működni fog. )

6, Az ördög a részletekben rejlik

Egy-egy óra talán ütősen néz ki egy másik csuklón, egy képen, de a te karodon nem biztos. Lehet, hogy túl nagy vagy túl kicsi lesz. Érdemes a csuklód méretéhez igazodó órát venni. Mindig. Soha nem csináltam nagyobb marhaságot, mint amikor túl kicsi vagy túl nagy órát vettem csak azért, mert tetszett a stílus, elragadott a „hype.” Ne hidd, hogy az 50mm-es órától leszel férfias, vagy a 33mm-estől nőies. (A 33mm-es órák még férfiméretnek számítottak nagyon sokáig, amíg a férfiak klasszikusan öltözködtek.) Schwarzenegger csuklóján más néz ki jól, mint a tiéden. Ugyanúgy, a mutató formája, a tokforma is elveheti a kedvedet egy órától hosszú távon. Az nem elég, ha első látásra tetszik. A tok vastagsága például nagyon fontos, az is, hogy illeszkedik a csuklódra.

7, Tanulni, tanulni…

Ha igazán szereted az órákat, akkor érdekelnek. Nincs szomorúbb és visszataszítóbb látvány egy gazdag sznobnál, akin ott villog az überluxus-óra, és azt se tudja mi van a kezén. Az igazi gyűjtő tehát nem elsősorban vesz, hanem olvas. Nem mindenkit érdekel egyformán minden: az időmérés története, a különböző szerkezetek, óramárkák története, de az átlagos gyűjtő egy-egy márkából és óratípusból kiműveli magát. Ez segít vásárolni is. Egy régiségboltban egyszer láttam sok lepusztult vacak mellett egy régi Seiko klasszikust. Hatalmas élmény egy pillantással felismerni a rejtőzködő értéket. Különösen, ha mások nem veszik észre. Ráadásul az órák története a kultúráról, a történelemről is tanít. A műveletlen órakedvelő a második legszomorúbb jelenség a gazdag sznob után. 

8, Nem igazán befektetés

Mint mindennel így órával is lehet kereskedni. De hacsak nem ez a munkád, a karriered, nem lesz könnyű megélni vagy profitot csinálni belőle. Mindenki olcsón akar venni és drágán eladni. De ez nem könnyű. A piaci értékek gyakran változnak, egy-egy óra értékének felbecsülése jelentős tapasztalatot igényel. Az eladás meg türelmet. Sokan buktak már nagyot befektetésre szánt órákkal. Ráadásul sok a gyanús figura a használt órák piacán, akikkel nem tudsz majd versenyezni vagy átverhetnek. Igen, vannak órák, amik jól őrzik az értéküket, tehát előfordulhat, hogy megéri a pénzedet mondjuk egy Rolexbe tenni, miközben a forint inflálódik. Lehet, hogy jobban jársz. De egy jó befektetéssel valószínűleg még jobban járnál…

9, Értékelni azt, ami van

Ne felejts el megállni néha és értékelni azt, ami már van. Talán fontosabb, mint megszerezni valami újat, akármennyire is bele tudod élni magad. Nem biztos, hogy kell ugyanabból az órából tíz változat, elég, ha értékeled azt az egy példányt, amit már beszereztél. És legfőképpen: hordod.

Jó gyűjtést!

Bártfai Imre