A karácsony az nagy evések időszaka. A világon mindenhol, és minden korban hozzá tartozott, és ma is hozzá tartozik az ünnepekhez az evés. Nem véletlen. A felszabadult evés, a jóllakás érzése ritka állapot volt a régebbi időkben. Bizonyos helyeken még ma is az, így aztán csak különleges alkalmakkor volt rá lehetőség. Nem ritkaság ilyenkor a túlevés jelensége. Mikor valakinek a szeme kívánja még az ételt, de a szervezete már köszöni, elég volt neki. Ennek ellenére az illető nem tud ellenállni az ételek csábításának. Mi is történik ilyenkor? A BBC készített egy jó összefoglalót a témában.
Amikor eszünk, a testben különféle jelzések működnek együtt, hogy tudassák az agyunkkal, mikor laktunk jól. Ezt az egész folyamatot „jóllakottsági kaszkádnak” nevezik.
Ezek a jelzések az emésztőrendszer különböző részeiből származnak, és kissé eltérő időskálán hatnak. Az így felszabaduló hormonok lehetnek felelősek az úgynevezett baj kómáért is, ám furcsa módon a tudósok még erre nem találtak magyarázatot. Az a korábban népszerű álláspont, hogy emésztés során kevesebb vér jut az agyba, mára megdőlt.
Meglepő módon az alkalmankénti túlevésnek nagyon csekély hatása van az anyagcserére. Egy kísérlet során tizennégy egészséges férfi vállalta, hogy egy alkalommal nagy mennyiségű pizzát eszik meg. Két egymást követő alkalommal fogyasztottak pizzát. Az első vizsgálati napon addig ettek, amíg kellemesen jóllaktak, a másikon pedig annyit, amennyit csak bírtak. A „korlátlan evés” kísérletben körülbelül kétszer annyi pizzát ettek, mint az előző napon. Az étkezések után négy órán keresztül mérték a hormonjaikat, az étvágyukat, a hangulatukat és az anyagcsere-válaszaikat. A kutatók azt találták, hogy a vércukorszintjük nem volt magasabb, mint egy átlagos étkezés után, és a vérükben lévő zsírmennyiség sem emelkedett meg.
Az alkalmankénti túlevést ezek alapján meglepően jól tolerálja a szervezet, de nem mindegy, hogy mit eszünk, és mennyire nyúlik el a túlevéses időszak. Egy másik kísérletben 18 túlsúlyos, de egyébként egészséges férfinak alkoholt, valamint magas zsír- és cukortartalmú ételeket – többek között hamburgert, sült krumplit és süteményt – adtak egy délután során. A résztvevők öt óra alatt átlagosan 5087 kalóriát fogyasztottak el. A vérvizsgálatok és a májvizsgálat kimutatta, hogy a lakmározás után a férfiak többségénél megnőtt a máj zsírtartalma.
Szóval nem mindegy, hogy az ünnepi asztalnál mit és milyen hosszan eszünk, ha többet eszünk, mint kéne.
Szász Péter