Kellett-e mobiltelefon 25 éve?

Nem állítanám, hogy a karácsony előtti pakolászás úgy hatna rám, mint Proustra a madeleine-keksz, amit teába mártott, és máris megrohanták a gyerekkori emlékek. Mégis érdekes érzés kézbe venni a Hökkentő című, mára minden bizonnyal megszűnt hallgatói folyóirat 25 éves számát. Ezt a 2000 novemberében kiadott példányt a szekrényem mélyén őrzöm – méghozzá pont azért, mert […]

A gonosz érintése -és a mozi érintése

A film mindig több mint a története mert a képek hangulatokat és mögöttes, sokszor talán kimondhatatlan, nem csupán ki nem mondott tartalmakat közöl. Ennek a Gonosz érintése az iskolapéldája. Bár nincs benne végzet asszonya mégis klasszikus film noir, bizonyítva hogy Orson Welles ebben a műfajban is mester volt.

Szegedi reminiszenciák

A városok tér és idő különleges találkozóhelyei. Tér, ahol az emberek általában régi idők óta összegyűltek kereskedni, tárgyalni, és letelepedni. Ahogy a templomok a városok terében is van valamiféle különlegesség, a rómaiak a város határát a pomeriumot szentnek tartották. Az épülő városfalak átugrásáért Remus halállal lakolt…Nem épül város csak úgy. Egyetlen város sem véletlenül van […]

Aki jobbá akarta tenni Oroszországot – Alekszej Navalnij

Alábbi cikkünk Alekszej Navalnij Hazafi című önéletrajzi könyvéről szól. Az egykori orosz ellenzéki politikus posztumusz megjelent írása példája a bátorságnak és a jobbító szándéknak. Ugyanakkor nagyon pontos bemutatása a putyini rendszer durvaságának.

Kettős kárigény: A biztosítási ügynök kétszer csenget

Billy Wilder, Double Indemnity, 1944   Sötét szobában ül egy gyönyörű nő. Arcára árnyék vetül. A lehúzott redőnyön át beszűrődik az utca fénye. Talán egy utcai lámpáé. A szőke, feltupírozott frufru alatt ülő, nagy szempillájú szemek bogara is feneketlen tó. A kecses kéz elrejtett revolvert markol. A szobába belépő magas, öltönyös férfi feszülten mered az […]

„Erzsébettől a belső tartást vehetjük át”-Interjú Vas Viktóriával, egy új Sisi-regény szerzőjével

-Ha jól tudom a gödöllői kastélyban és másutt is megjeleníted rendezvényeken Erzsébet királynét. Magam is láttam egy ilyen előadást és nagy hatást tett rám az, ahogyan Erzsébet szubtilis nőiességét megjelenítetted, a magyarok iránt érzett szeretete mellett. Mikor fedezted fel magadban Erzsébet királynét? Azt nem mondanám, hogy felfedeztem magamban Erzsébetet, inkább néhány vonásában magamra ismerek, főleg […]

Az Omega ember: avagy a világvége zűrös melankóliája

Boris Sagal, 1971. Robert Neville (Charlton Heston) az utolsó ember a Földön. Vagy legalábbis azt hiszi. Nagyon kényelmesen él sok szempontból. Például nem kell fizetnie az új kocsikért, csak elviszi őket a boltból. Az új melegítők és pólók is ingyen vannak számára. (És milyen jó cuccok!) Nappal Los Angeles belvárosát járja. Élelmiszert gyűjt a kihalt […]

Hegyek, só és isler

Mit láthat az ember Hallstatt környékén, ha nem ragaszkodik a tömegturizmus kitaposott útjaihoz? Erdei túránk során ennek jártunk utána.

Nincs többé magány

Novella arról, hogy mi emberek mik vagyunk és leszünk-e magányosak a jövőben.

Nobel-díj és igazi örömhír

Nagy örömmel olvastuk Krasznahorkai László Nobel-díjáról szóló hírt. Filmek kapcsán már többször is írtunk róla, ám most igazán aktuális.

Moldáv múzeum olasz szemmel

A szerkesztőség számára kedves hely a moldáv főváros. Ide látogatott el nemrég új szerzőnk, egy hazánkban élő olasz idegenvezető és újságíró.

Ki a gyilkos? És miért figyel minket? (Klute)

Klute, Alan J. Pakula, 1971.   Pakula ma talán egy kevésbé ismert rendező. Pedig egy filmjét szoktuk ismerni: az Elnök embereit. Azonban az Elnök emberei egy trilógia része, az ún. Paranoia-trilógiáé. És a trilógia többi részét (Parallax-gyilkosságok és a Klute) kevesebben ismerik. Talán azért, mert Pakula filmjei nem öregedtek olyan jól. Ez persze vitatható nézet, […]

Egy déli katona találkozása egy magyarral a polgárháborúban

Bevezető: A következő levelet James Hopkins (1839-1904) írta apjának, William Hopkinsnek. Hopkins Dél-Karolinából származott. A Virginiai Egyetemen tanult, és a polgárháború alatt az Államok Jogainak Gárdájában, a 9. Dél-Karolina Gyalogság B 1. századában, és a 4. Dél-Karolina Lovasság K. századában szolgált. 1862. október 22-én megsebesült a második pocotaligói csatában, majd 1864. május 30-án fogságba esett […]